Sátán Útján (In Devenit Satana) Lyrics

Egyedül mégy, magányodban,
Keserves kíntól fáradtan?
Megdermedt szíved vérben ég,
S fagyos tüzében hív a Vég.

Derengő árnyak suhanása -
Rég elmúlt idők villanása;
S, ó, az az izzó Gyűlölet,
Mi Múltat, s Jelent megillet...

Ám különb ennél Az, mi Lészen,
Hogy a legbölcsebb is elvésszen,
S csupán ki elhagyta a Jelenét,
Az láthassa, ím', Jövőjét.

Mily nemes, s őrült Föladat,
Lerombolni a hidakat...
Véremmel illetni az Oltárát,
Hallván távolból búgó Harangját...

Mikoron átléped eme Kaput
Hová a gyarló tested már nem jut
Meglátod, ím', a nagy utat,
S megérted, mi a Föladat.

Léptem nyomát ne kövessétek,
Hiszen én nem a porba lépek.
Sátán útján a köveket
Vérrel mossák vad szellemek.